2010. január 5-én jelent meg a SEGA gondozásában a Bayonetta, egy nagyon ígéretesnek tűnő hack ‘n’ slash játék. S hogy mitől is tűnik ígéretesnek?

A játék a Famitsu-n (a legnagyobb japán játék magazin) négy különböző kritikustól is maximális pontszámot kapott, amit eddig összesen csupán 11 játék mondhat el magáról (a játékok listája (is) a link alatt olvasható). Fanyalgók ide vagy oda, ez nem kis teljesítmény.

A másik oka lelkesedésemnek, hogy egy évvel ezelőtt kétszer is végigjátszottam, a szintén japán fejlesztésű (Capcom), hasonló műfajú játékot, a Devil May Cry 4-et, mely szerintem a maga nemében egy remekmű! Tovább fűszerezi a helyzetet, hogy a játék fejlesztője , a Platinum Games, egykori Capcom-os tagokból verbuválódott. Ezek után biztos voltam benne, hogy több hasonlóság lesz a két játék között, s nem tévedtem.

Gyorsan pár szót arról, hogy mi is az a hack ‘n’ slash játék. Ez gyakorlatilag a szerepjátékok (RPG) egyik válfaja volt még a PC-s időkben, ahol a hangsúly nem a jellemfejlődésen, hanem a látványos harcokon volt inkább. Innen az elnevezés is: hack ‘n’ slash kb. annyit tesz, hogy üsd és vágd! Ezek a játékok nagyon látványos animációkat, és rengeteg kombót vonultatnak fel, ettől a sajátos stílusjegy. Gondolom ha azt mondom, hogy Diablo, máris tudja mindenki, hogy miről van szó.

Az eddig megjelent screenshotokat nézve valóban le sem tagadható a két játék közötti hasonlóság, fogalmazhatunk úgy is, hogy a Bayonetta gyakorlatilag Devil May Cry, női köntösben. S annál mégis sokkal több.

A játék egy temetői jelenettel kezdődik, mely alatt megtanulhatjuk az alapvető mozgásokat, rendkívül idegesítő, már-már giccses zene kíséretében. Egyből szembetűnik a kifejezetten szép grafika, s ha valaki még mindig kételkedne a DMC-vel való rokonságban, az pár perc alatt biztos feladja szkepticizmusát. Őszintén szólva nem szeretnék túl sokat írni a játékról, ugyanis nem is igazán lehet, inkább kiemelem annak erősségeit. A történet szál nagyon jól kidolgozott, misztikus fonal, mely technikai szempontból is tartogat újdonságot: átvezető videok helyett képregényszerűen, rendkívül érdekes technikával megvalósítva bontakozik ki a cselekmény.

Gyakorlatilag a játék nem más, mint egy óriási kombó-sorozat, melyek nagyon látványosak, és persze sokkal több van belőle, mint amit használni tud egy ember két kézzel. Érdekes megoldás, hogy a töltések között lehetőségünk van a különböző kombók gyakorlására (szintén nagyon látványos megoldás), s így nem telnek tétlenül a másodpercek.

Különböző nehézségi fokozatok közt választhatunk, kezdésnek nem ajánlom, hogy bárki is a legnehezebbel kezdje. Normál fokozaton is tartogat kihívást bőven a játék. Ha valakinek beletörik a bicskája egy adott epizódba, lehetősége van a küldetés előtt a nehézségi fokozaton változtatni, ami elég felhasználóbarát megoldás.

Természetesen a Bayonettában is lehetőségünk van különböző upgrade-ekre, vásárlásokra, harci tudásunk bővítésére. A hangok nagyon jól eltaláltak, de ezt már megszokhattuk a DMC-ben is, leszámítva a játék zenéjét, de hát ízlések és pofonok. A kamera mozgással nem voltam megelégedve, bizonyos helyzetekben, feladatoknál rendkívül zavaró, ugyanakkor a játék során több helyen is találkozhatunk már-már zseniális játék nézet megoldással, amilyennel még egyetlen játékban sem találkoztam.

A főellenségekkel történő harc elég keményre sikeredett, garantált, hogy párszor begörcsöl az ember keze, s még így sem biztos a siker. Bevallom, nekem többször is segítséget kellett kérnem, hogy mi a titka adott boss likvidálásának. A játék legnagyobb erőssége a látvány és a grafika, a történet bizony okoz némi fejtörést időnként, olyan az egész, mintha marihuána bódulatban írta volna valaki. A befejezésben aztán összeáll a kép, s ha nem is minden kocka, de a nagyja a helyére kerül.

ZÁRÓ GONDOLAT

A Bayonetta nem fog a kedvenc játékaim közé tartozni, annak ellenére, hogy jó néhány eredeti elem található benne, de biztos bőven lesznek a másik táborba tartozó játékosok is. Mindemellett, el kell ismerni annak erősségeit, ezáltal azt is, hogy a Bayonetta a valaha készült egyik legjobb akció játék ebben a műfajban.