Lassan két éve, hogy a Gears of War-trilógia véget ért, s mivel úgy, ahogy, nem is volt kérdéses, hogy egy esetleges következő rész csakis előzményjáték lehet. Mind e mellé az még csak hab lett a tortán, hogy a Gears of War: Judgment új fejlesztő kezébe került.

A lengyel People Can Fly vette kézbe a Kilo squad történetét, s bár természetesen a fejlesztés az Epic erőteljes felügyelete alatt zajlott, lehetőség adódott arra, hogy a franchise jól bevett formulái mellett új ötletek, új megközelítés és egy kis vérfrissítés köszönjön vissza a Judgment-ben. Mindez természetesen amennyire lehetőség, annyira kockázat is, hiszen a világ talán legnépszerűbb és legjobb TPS lövöldéjéről van szó, melynek az Xbox 360 és a Microsoft rengeteget köszönhetett az elmúlt években.

Marcus Fenix története a harmadik epizóddal véget ért, ezúttal a Kilo Squad négyesének bőrében élhetjük át a Judgment kalandjait, melyet Baird, Cole, Sofia Hendrik és Paduk alkotnak. Időben néhány évvel az első Gears-kaland előtt járunk, s a játék legelején egy tárgyalásba csöppenünk bele, s annak rendje s módja szerint mindez nem demokratikus keretek között zajlik, hanem az olyan koncepciós per szag terjeng a levegőben. A Kilo Squad-ot szembesítik a vélt vagy valós vádakkal, s a játék cselekménye valójában itt bontakozik ki: a Judgment története ugyanis nem áll másból, mint a négy csapattag vallomásából, melyet klasszikus flashback (visszaemlékezés) formájában élhetünk át.

judgment01

Valljuk be, a korábbi Gears-epizódok akármennyire is sikeresek, és nagyszerű élményt nyújtó játékok voltak, egészen biztosan nem a történetük miatt fogunk emlékezni rájuk, ugyanis azok meglehetősen gyenge lábakon álltak. Ennek ellenére szerethetők voltak, minden résznek megvoltak a maga monumentális jelenetei, érzelmi csúcsai, melyek kiválóan fonták egybe az agysejteket a végletekig izgató, dinamikus, intenzív, őrült lövölde egyes szakaszait.

A People Can Fly csapata gondolt egy merészet, vagy ha jobban tetszik, lapot húzott tizenkilencre, ugyanis pont ehhez a jól bevált formulához nyúlt hozzá: a Judgment kampányát gyakorlatilag rövid, 5-10 perces szeletekre, pályákra darabolta, melyben csakúgy, mint a korábbi részek többjátékos Horda módjában, hullámokban törnek ránk az ellenfelek. Egyetlen feladatunk van, az pedig nem más, hogy egytől-egyig mindegyikkel végezzünk.

judgment02

A kampány mód “multiplayeresítésének” érzetére még inkább rátesz egy lapáttal, hogy minden egyes szakasz végén a játék a teljesítményünket pontozza, melyeket csillagok formájában láthatunk viszont a képernyőn: annál többet, minél sikeresebben aprítottuk cafatokra az ellenfelet, minél több fejlövést vittünk be, s minél cifrábban, s minél több eszközzel és fegyverrel végeztünk velük. Szintenként maximum három csillag szerezhető meg. Minden egyes szint azonnal újrajátszható, azaz nincs meg a kampány módnak az a gördülékeny áramlása, mely a sztoriorientált játékoknak egyik kötelező stílusjegye.

A lengyel csapat csavart még egyet ezen az amúgy is szokatlan formulán, s minden egyes pálya kezdetén a falra festett vörös, halálfejes fogaskereket kiválasztva megnyitjuk az úgynevezett Declassified opciót, melyet bevállalva az adott szintet még inkább nehezebb teljesíteni, ugyanis különböző akadályokat állítanak a sikeres túlélés útjába. Legyen szó mérgesgázokról, vagy időre teljesítendő pályákról, a szinte a teljes vakságot okozó, áthatolatlan porfelhőről, fegyverkorlátozásokról, az eleinte még gazdag ötlettár a játék közepe felé kezd kifulladni, s később már inkább egy kiszámítható receptúraként köszönnek vissza, ami csak fokozza az egy idő után fellépő monotóniát. Mindezeket teljesítve azonban gyorsabban szerezhetjük meg a csillagokat, és több is lehet belőle, mintha ezt az opciót nem nyitjuk meg.

Hiába produkál ugyanis a Gears of War: Judgment lenyűgöző látványvilágot, mely a generáció egyik legjobbja, vagy olajozott, korábban már megszokott, kiváló irányítást, és azóta sokat klónozott fedezékrendszert, azaz, mindenből hozza a legjobbat, rátéve még egy lapáttal a korábbi részek minőségére, az új formula nem vált be. Természetesen az intenzív, agyat birizgáló akció most is tökéletesen működik, azonban még a korábban megszokott átlagos történet szinte teljes hiánya egy futószalagszerű, monoton ismétlődő többjátékos pályarendszerré redukálja a játék kampány módját. Ezen a tényen még csak kevéssé enyhít, változtatni meg pláne nem változtat az, hogy az egyes fejezeteket az épp vallomást tevő csapattag bőrébe bújva élhetjük át.

judgment04

Amennyiben sikerült negyven csillagot összeszedni a kampány módban, elérhetjük a játék Aftermath módját, avagy a “kampányt a kampányban”. A másfél-két órás történet a Gears of War 3 története előtti eseményeket dolgozza fel, s visszatér ahhoz a formulához, amit annyira szerettünk a harmadik részben. Sajnos ezzel görbe tükröt tesz a játék valódi kampány módja elé, s megmutatja, hogy mindez sokkal jobban is sikerülhetett volna, ha People Can Fly az egész játékot erre a receptre építi.

Ha végeztünk “mindkét” kampány móddal, akkor további több tíz órára jelenthet menedéket a játék multiplayer módja. A többjátékos szegmensben találkozhatunk apróbb újításokkal, és egy teljesen új játékmóddal is, azonban alapjaiban a harmadik rész multiérzését hozza magával. Az új játékmód az OverRun névre hallgat, ami nem más, mint a Beast és a Horda módok speciális, újragondolt elegye. Ez már csak azért is pozitívum, ugyanis a klasszikus Horda mód eltűnt a játékból, és kaptuk helyette a Survival módot, amiben kevesebb hullám található, mint a Hordában, és bevezették a kasztrendszert is.

A sorozat történetében először lehetünk a harcmező legtökösebb vérpistikéje, ugyanis a Free For All módban senki nincs a segítségünkre, csak a fegyvereink és a felszereléseink. Összességében nagy újdonságokkal nem szolgál a többjátékos csatatér, továbbra is szalagok és medálok tucatjait lehet megszerezni különböző kihívások teljesítésével, azonban játékmódonként csupán négy-négy pálya érhető jelenleg el, mely meglehetősen szűkösnek mondható. Egészem biztos azonban, hogy a Microsoft sokáig szeretné ezt a tehenet fejni, és különböző DLC-k formájában érkeznek majd a map pack-ek. Technikai szempontból azonban gördülékenynek mondható a multiplayer mód, a matchmaking rendkívül gyors, korábban a harmadik rész sokszor percekig tartó tökölésével szemben.

judgment05

Mindez igaz a teljes játékra is, technológiailag a People Can Fly kipréselte mindazt, amit az Xbox 360-ból lehetséges, ráadásul tette ezt különösebb bug-ok, és technikai problémák nélkül. A kezelőfelület letisztult, könnyen átlátható, az eligazodás azoknak is pofon egyszerű lesz, akik nem beszélnek angolul, ugyanis a játék teljes magyar lokalizációt kapott. A szájszinkronizációval azonban akadtak kisebb gondok, s a játék zenéjének korábbi fő témája is gyakorlatilag teljesen eltűnt, a hardcore rajongók ennek biztosan nem fognak örülni.

A Gears of War: Judgment egy remek iparosmunka lett, mely hosszú időre odakötheti a TPS-játékok szerelmeseit a televíziók elé, azonban nem tudott felnőni a korábbi részek kiválóságához. Ettől függetlenül még mindig a nagyon jó játékok kategóriájába tartozik, melyet bátran ajánlunk mindenkinek, azonban az a “hűha” élmény, amely a korábbi részekben a végigjátszás után érezhető volt, az sajnos ezúttal elmarad.

AMI TETSZETT

  • igényes, kiváló látványvilág
  • tökéletes irányítás és fedezékrendszer
  • intenzív, pörgős akció, változatos fegyverekkel
  • Aftermath mód
  • a multiplayer OverRun módja

 

AMI NEM TETSZETT

  • a sztori mód feldarabolása
  • a zenét sokszor észre sem venni
  • monoton, egyenletes terhelésű kampány
  • kevés multiplayer pálya

 

ZÁRÓ GONDOLAT

A People Can Fly csapata bebizonyította, hogy tehetségben, illetve ötletekben nem szenved hiányt, azonban ahhoz, hogy a Gears of War tovább folytathassa sikereit a következő generációs Microsoft-konzolon, a koncepciót jobban át kell gondolni.