Néhány évvel ezelőtt az Activision birtokolta a True Crime játékok jogait, s a következő epizód már javában fejlesztés alatt állt, Hong Kong alcímmel, amikor a kiadó gondolt egyet, és sutba vágta az egészet. Ekkor jött a Square Enix, aki meglátta a fantáziát a játékban.

 Az Activision már korábban is hadilábon állt a True Crime szériával, azonban eljött a pont, amikor azt gondolták, hogy a játék koncepciója, meg úgy ahogy van, az egész nem ér nekik egy fabatkát sem, és leállították a fejlesztést. A Square Enix már kész alapokkal karolta fel a projektet, annak rendje és módja szerint átnevezte, s a játékot Sleeping Dogs címen fejezte be. A munkáltatokkal a United Front Games csapatát bízták meg, akiknek ilyen játék készítésében korábban semmilyen tapasztalatuk nem volt. Gondoltak hát néhány merészet, s bár természetesen a sandbox játékok alapjaitól és már jól bevált formuláitól nem rugaszkodtak el, saját ötleteikkel megfűszerezve fejezték be a fejlesztést.

Sleeping Dogs

A helyszín Hong Kong, Kína önálló városállama, amit a köznyelvben “második főváros”-nak is hívnak, nem véletlenül. A hétmilliós metropolisz a világ egyik pénzügyi nagyhatalma, üzletemberektől hemzsegő, keleti és nyugati stílusjegyek kavalkádja, a csillogás és a nyomor násztánca. Itt éli mindennapjait Wei Shen, a kínai születésű, azonban életének egy jelentős szakaszát az Egyesült Államokban leélő fiatal zsaru, aki a játék főszereplője, s nem mellesleg beépített kopó, akinek feladata, hogy a halálos fenyegetést jelentő Triád egyikének, a Sun on Yee-nek mindennapjaiban beépüljön, s ezzel segítse a Hong Kong Police Department (HKPD) munkáját.

A játék elején rögtön egy narkó ügylet közepén találjuk magunkat, mely balul sül el, s egy kis kergetőzést követően a sitten találjuk magunkat, ahol gyakorlatilag fény derül arra, hogy Wei ki is valójában. Innen indul a játék két szálon futó cselekménye, melynek egyike már említett HKPD, azaz a rendőri szál, a másik pedig az alvilági életbe történő beépülés, és annak mocskában történő részvétel. Jópofa megoldás, hogy a két történeti szálnak megfelelően a játék fejlődési rendszere is két szálon fut, de erről kicsit később.

A Sleeping Dogs megmarad a nyílt világú játékok alapstílus jegyénél, nevezetesen, hogy a játék során fő- és mellékküldetéseket oldhatunk meg, kis túlzással élve tetszőleges sorrendben. A játék harminc főküldetést tartalmaz, ez egyaránt magába foglalja az alvilági-, és a rendőri küldetéseket is. A főküldetések megoldásával fogalmazzunk úgy, hogy tapasztalati pontokat gyűjtünk, melyekből bizonyos számút elérve lehetőség lesz a szintlépésre. Szintlépéskor pontokat kapunk, melyekkel sajátíthatjuk el az egyre összetettebb és bonyolultabb képességeket, egy kétágú képességfán nyomon követve.

A hasonszőrű játékoktól a Sleeping Dogs leginkább abban tér el, hogy bár karakterünkhöz nagyon is illenének a különböző lőfegyverek, abból a játékban csak elvétve találunk. Wei nem hord magánál semmilyen fegyvert, leghalálosabb fegyvere a két keze, s a helyszínhez stílusosan illő Kung Fu tudása. Konfliktusaink jelentős részét verekedéssel kell megoldanunk, a játékban a bunyóé a főszerep. A verekedéshez szükséges képességeket egyrészt a fentebb említett fejlesztés során szerezheted meg, másrészt pedig a városban tizenkét Jade szobor van elrejtve, ha ezeket megtalálod, akkor a Kung Fu mestered mindegyikért cserébe egy speciális kombót tanít meg neked.

A harcrendszer az egyszerűbb, és bonyolultabb kombók egyvelege, melyek során a környezettel is interakcióba léphetsz. Ellenfeleidet megragadva bevághatod őket például a szeméttárolóba, fejüket a darálógépben pépes masszává zúzhatod, húskampókra akaszthatod őket, vagy egyszerűen hatalmas lendülettel megragadva faltörő kosként vágod fejüket a falba. Mindez attól függ, hogy küldetéseidet éppen hol hajtod végre. Segítségedre lehet néhány méretes fagyasztott hal, kardszárnyú delfinek szuronya, vagy éppen néhány, a mennyezetről lógó húskampó, kés vagy húsbárd, nincs időd arra, hogy belegondolj, mennyire brutális gyilkos vagy, különben pillanatok alatt végeznek veled.

A játék azon részei, ahol lőfegyvereket is használhatsz, véleményem szerint a Sleeping Dogs erőssége: fedezékrendszerrel megspékelve, akár “bullet time” módban is megölheted ellenfeleidet. Ezek közül kiemelkednek az autós- és egyéb járműves üldözések során kialakuló tűzpárbajok, látványos, akciófilmbe illő jelenetekkel kiváló szórakozást nyújtanak. Összességében elmondható, hogy a főküldetések változatosak, helyenként kifejezetten izgalmasak és élvezetesek, technikai szempontból pedig a küldetésaktiválás dicséretet érdemel.

Ha éppen kedved tartja szétnézni a nyüzsgő metropoliszban, temérdek mellékküldetéshez juthatsz. Ezek egy része az utcán, idegeneknek tett szívességek végrehajtása, melyek közül néhány kifejezetten ötletes és jópofa, másik részük telefonon érkezik. Jellemzően követned kell valakit, meg kell szerezned egy járművet, meg kell hackelned egy térfigyelő kamerát, majd az irányítást átvéve felettük rossz arcú bűnözőket tartóztattathatsz le. Mindemellett illegális autós- és motoros versenyekben vehetsz részt, ruhákat vásárolhatsz magadnak, karaoke-zhatsz, kakasviadalokon fogadhatsz pénzben, illetve beszállhatsz a majong pókerbe.

Minden mellékküldetés teljesítése esetén hong kongi dollárok ütik a markod, illetve úgynevezett Face-pontok. A “Face meter” gyakorlatilag nem más, mint azt fejezi ki, hogy “mekkora arcod van”, minél magasabb szintre lépsz, annál összetettebb fejlesztések, ruhadarabok, verdák ütik a markodat. Ne hagyjuk ki a repertoárból a csajokat sem, ebben a világban nem a romantika dobja le a bugyit a nőkről, hanem az, ha minél menőbb vagy.

A Sleeping Dogs látványvilágát tekintve hű marad a kínai hangulathoz: harsány színek, zsúfolt, koszos utcák is sikátorok, hatalmas neon reklámok tárulnak a szemed elé, bármerre jársz. Ráadásul, bár korántsem olyan vibráló az utcák forgataga, mint a valóságban, a fejlesztőknek sikerült mindezt élettel megtölteni. A játék grafikai szempontból PC-n mutatja ki a foga fehérjét, ehhez a verzióhoz jár a nagyfelbontású textúra csomag is. Megkockáztatom, hogy PC-n az egyik legszebb sandbox játékról beszélünk. Konzolokon sajnos már nem ilyen egyértelmű a helyzet, a televízióra kivetülő összkép szépnek mondható, azonban a minőség hullámzik a játék során. Bizonyos helyeken, belső tereken bizony bugyuta textúrákkal találkozhatunk, azonban a város egyes pontjain, az utcákon lenyűgöző látvány tárul a szemünk elé. A Sleeping Dogs a hangulat terén kifogástalan.

A játék leggyengébb pontja a járművek, azok vezetése, a fizika, pontosabban annak teljes hiánya. Mozgásuk teljesen életszerűtlen, bármilyen sebességről körülbelül két másodperc alatt nullára fékeznek, olyan, mintha egy láthatatlan falba ütköznének. Haladásuk darabos, a derékszögű kanyarokat is csúcssebességgel be lehet venni, törésmodell gyakorlatilag nincsen. Viselkedésük leginkább a matchbox-okéra hasonlít, legyen szó autóról vagy motorról. Tekintettel arra, hogy a játékban hatalmas szerep hárul a vezetésre, a játék élvezeti értékéből mindez jelentősen levon.

Az irányításról sem mondható el, hogy igazán jól sikerült. Mindez igaz a vezetésre, a gyalogos küldetésekre, a különböző tárgyak összegyűjtésére, illetve a harcrendszerre is. Motorral a tolatás kifejezetten nehéz, s pláne idegesítő, ha egy verseny során elakadsz, és gyorsan szeretnél továbbmenni. Wei, amikor otthonába hazatér, szinte beesik az ajtón, mintha be szeretné azt törni. Az ágyadra csak annak bal oldaláról fekhetsz el, minden olyan helyzetben, ahol egy gombnyomással interakcióba lépsz a környezeteddel, csak megfelelő szögben állva tudod azt megtenni, ez sokszor kifejezetten idegesítő.

Mindemellett számos idegesítő apróság van a játékban. Ha telefonálsz valakinek, egyből felkapja a telefont, nem csöng ki. Ha egy karakternek már nincs szerepe a játékban, akkor a telefonszáma egyszerűen eltűnik a telefonkönyvedből. Ha ellopsz egy rendőrautót a rendőr őrsről, hiába áll a közeledben néhány rendőr, a fülük botját sem mozdítják a riasztójától hangos autót látván. Ha elmész egy bizonyos küldetésre egy adottautóval, és azt ott hagyod, másnap reggel a garázshoz menve az elhagyott autó a garázsban áll. Hosszasan lehetne sorolni ezeket a bosszantó apróságokat, melyre sokan ugyan legyinthetnek, ha a Square Enix komoly konkurenciát szeretne jelenteni a sandbox játékok piacán, akkor bizony erre is figyelnie kell.

A játék története lassan bontakozik ki, s bár a játék bőséges játékidőt tartalmaz, a sztori fordulatai sokszor kiszámíthatóak. Játékstílustól függően a Sleeping Dogs 12-20 órára köthet le, s sajnos az újrajátszhatósági faktor kifejezetten alacsony, ha nem vagy az összegyűjthető tárgyak híve. A menüben helyet kapott egy Social Hub nevezetű rész, mely gyakorlatilag semmi másra nem jó, minthogy eredményeidet összehasonlíthasd barátaiddal, de online szegmens, online leaderbord nincs a játékban.

A sandbox játékok jellemzője, hogy mindent, amit a játékban teszel, mérnek, nincs ez másképp ezúttal sem. Járművel közlekedve pontokat gyűjtesz, ha minél hosszabb ideig úgy hasítasz az utcákon, hogy nem mész neki senkinek. Sebességet mér, ugratás távolságát rögzíti, s negatívan jutalmaz, ha ártatlanokat ütsz el, vagy kárt okozol az utcákon. Verekedés közben minél látványosabban teszed ártalmatlanná ellenfeleidet, annál több pontot kapsz, párbeszéd közben minél gyorsabban válaszolsz, bronz, ezüst vagy arany kihívásokat teljesítesz.  Minden küldetés végén a markodat üti egy összpontszám, s ha téged ez szórakoztat, újrajátszhatod mindegyiket, hogy saját rekordodat megdöntsd.

Amilyen ambvivalens érzést vált ki általában az európai emberekből Kína és Hong Kong, olyan ambvivalens érzéseim vannak a Sleeping Dogs-zal kapcsolatban. A Square Enix jó lóra tett azzal, hogy a projektet átvette, azonban leszámítva kevés apró, de új ötletet, nem sikerült olyan játékot alkotnia, melyet akár többször is leemelhetünk a polcról. Bár a Sleeping Dogs szórakoztató is izgalmas, atmoszférája révén még különös is, mégsem sikerült egy koherens egészet varázsolni belőle. Bár az átlag játékokat minden tekintetben felülmúlja, ahhoz, hogy a legnagyobbak közé tartozzon, még dolgozni kellett volna rajta.

 

Ami tetszett:

  • hamisítatlan orientális hangulat, kellemes látványvilág
  • nagyon izgalmas, ötletes küldetések, akciófilmbe illő jelenetek
  • párhuzamos történetszál, ennek megfelelő fejlődési rendszer
  • a szinkron és a hangok
  • tonnányi tartalom

 

Ami nem tetszett:

  • a járművek fizikája gyalázatos
  • túlságosan arcade
  • alacsony újrajátszhatósági faktor
  • temérdek apró idegesítő nuansz
  • sokszor nehézkes verekedős jelenetek
  • a nagy térkép kihasználatlan marad

 

ZÁRÓ GONDOLAT

A Sleeping Dogs üde színfolt a sandbox játékok felhozatalában, de olyan utóízt hagy, mint a kínai piacon vásárolt póló: első látására nagyon jónak tűnik, de csak a viselés közben jössz rá, hogy ez nem lesz az igazi.