Akinek elege van már a hardcore lövöldékből, és kedveli a TPS műfajt, annak érdekes színfolt lehet a Special Forces: Team X, mely egy lazább, kötetlenebb szórakozást biztosít arcade stílusban, mint az igazi nagyok.

A MicroProse nem arról híres, hogy militarista játékokat fejlesszen, persze nem is maradt magára egyedül ebben a feladatban, ugyanis az Atari és a Zombie Studios is besegített abba a projektbe, melynek eredménye lett ez a laza, könnyen emészthető csapat alapú multiplayer lövölde.

Már az elején érdemes leszögezni, hogy csak olyanoknak érdemes a játékot megvásárolni, akik valami másra várnak, a hagyományostól, a hardcore vonaltól eltérőt, és nyitottak az újdonságokra. Ha valaki úgy gondolja, hogy bizony neki ez mind belefér, akkor a Special Forces: Team X kemény, pörgős akcióval, érdekes pályarendszerrel, tökös karakterekkel hálálja meg a bizalmat. És persze ne feledkezzünk meg a metál zenéről sem.

Special-Forces-Team-X

A játék azzal kezdődik, hogy saját karaktered, mondhatni a hősödet tesztre szabhasd, erre a Weapons and Gear menüben lesz lehetőséget. A kombinációk száma kis túlzással végtelen, de legalább is több, mint elégséges. A megfelelő karaktert több, mint két tucat opció közül választhatod ki, s mellékelhetsz hozzájuk elsődleges és másodlagos fegyvert, az ezekhez tartozó kiegészítőket, különböző robbanószereket, de még kutyát is, aki csak a parancsodra vár, hogy az ellenség gigáját egy jól célzott harapással finom falattá alakítsa át.

Speciális képességekkel is felvértezheted karaktered, bár ez szinte a nulláról indul, azonban néhány óra játék, és elegendő XP összeszedését követően szépen nyílnak meg egymás után a különböző opciók. Mert hogy a boldogulás kulcsa ebben a játékban is a tapasztalati pont, minél több van belőle, annál tökösebb legény lehetsz a meccsekben. A karaktered külsejét is testre szabhatod, néhány ruhadarab, a megfelelő pofa, egy két kiegészítő, és már indulhat is a csata.

Ami a pályákat illeti, a kombinációk száma meghaladja a százat, ugyanakkor néhány óra játék után meglehetősen egysíkú, acél- és rozsdaszagú az egész környezet, mert hogy a játék egy gyártelepen kapta meg a maga területét. Igaz, minden egyes pálya három blokkból áll, a meccsek előtt szavazni lehet, hogy ezek mely kombinációjából álljon össze a végső terület. Minden blokknak megvan a maga rendeltetése, legyen szó garázsról, hangárról vagy műhelyről. Az ötlet amúgy kiváló, csak az a bajom vele, hogy akárhogy is sikerült variálni a lehetséges helyszíneket, minden egyes meccsen úgy éreztem, hogy ugyanazon a helyszínen járok. Unalmas.

Special-Forces-Team-X2

Ami rögtön fel fog tűnni a látványvilágot illetően, hogy a Special Forces: Team X cell-shaded technológiával készült, s mint minden ilyen játék, rajzfilmszerű, ami magában hordozza a komolytalanság érzetét. Ez viszont kiválóan passzol a játékhoz, hisz azt valóban nem lehet és nem is kell komolyan venni. A szemed elé táruló látvány amúgy kellemes, színes, a programozók jól eltalálták az összhatást, a játék ezzel is kitűnik a tipikus lövöldék sorából.

A játékban ötféle játékmód van: Team Deathmatch, Capture the Flag, Control Point, Hot Zone és High Value Target (HVT). Az első kettőt nem kell különösebben magyarázni. A Control Point lényege, hogy a pályán el kell foglalni a három bázis egyikét, és minél több időt tölt ott valaki adott csapatból, annál több pontot kap. Az ellenség persze mindent megtesz azért, hogy senki ne tudjon ott hosszútávra berendezkedni. A Hot Zone annyiban különbözik az előzőtől, hogy nem kell az adott területet elfoglalni, csak az ott eltöltött idő számít.

A játék talán legizgalmasabb módja a HVT, melynek lényege, hogy a program kijelöl egy játékost, aki minden sikeres gyilokkal három pontot szerez a csapatnak, azonban ha megölik, akkor a HVT szerepét maga a gyilkos veszi át. Ez a játékmód lehetőséget biztosít kicsit taktikázni, érdemes kerülni vele az esztelen rohangálást.

Special-Forces-Team-X3

A játékban maximum 12-en vehetnek részt, 2-4 csapatban: kék, piros, narancssárga és zöld színekkel jelölik őket. Külön jó hír, hogy a PC-s verzió dedikált szervereket kapott. A matchmaking-gel különösebb gondok nem akadtak a tesztelés során, azonban annál sokkal dühítőbb, hogy többször is eldobta a host az egyes meccseket.Egyéb technikai problémát, bug-ot nem érzékeltem, azonban az irányítás nem mindig olyan sima, mint ahogy egy ilyen fokozott tempójú játékban elvárható lenne.

A játékban kulcsfontosságú szerepet kapott a fedezékrendszer, ami arcade játékokhoz képest meglepően jól sikerült, azonban messze nem tökéletes. Bizonyos esetekben a harcos adott tárgyat megközelítve magától fedezékbe húzódik, de vannak helyzetek, amikor ez külön gombnyomással kell kezdeményezni. A célzás sem sikerült valami fényesen, pláne, ha fedezék mögül lő az ember. Többször azon kaptam magam, hogy a nagy semmibe lövöldözök, azaz a fedezékbe, pedig a tévén úgy láttam, hogy az emberemet kéne szitává lőnie a golyóknak.

Legyünk őszinték, a Special Forces: Team X nem az a játék, melyet még hónapokkal a vétel után is szívesen elővesz az ember. Kivéve, ha valaki maximalista, és addig nem nyugszik, amíg el nem éri a maximális szintet, ki nem nyitja az összes cuccot, és milliószámra gyűjti az XP-t. Ugyanakkor a játék kellemes időtöltést nyújthat a TPS-rajongóknak, illetve azoknak, akik már csömört kaptak a hardcore lövöldéktől.

A játék dinamikája jó, az akció gyors és intenzív, bár semmi világmegváltót nem hoz, de még csak kiemelkedőt sem, üde színfoltnak jó. Pláne, ha figyelembe vesszük az árát, Xbox LIVE-on 1200 MS pontért tölthető le, máskor ennyi pénzért nem hogy teljes játékot, de még egy tisztességes DLC-t sem kapunk.

Ha nem sajnálsz pár ezer forintot egy kellemes, azonban teljesen átlagos multiplayer lövöldéért, akkor Special Forces: Team X biztosan nem fog cserben hagyni.

Értékelés: 5.5

Ami tetszett:

  • feszes tempójú könnyed móka
  • a hangulathoz illő vizuális megvalósítás
  • testreszabási lehetőségek
  • húzós zene
  • baráti árcédula

 

Ami nem tetszett:

  • a célzás és irányítás kicsit köhög
  • unalmas, fantáziátlan pályák
  • néhány óra alatt kifullad
  • a szerver dobálja a meccseket
  • minden elemében átlagos, amiben viszont kitűnhetne, azt elrontották (dinamikus pálya)